Sajnos csak 12 éves koromban 1982 húsvétján vezetett elöször az útam a Mecsekbe.Azon a húsvéton rokonlátogatásra érkeztünk a rokonokhoz Szászvárra.Apám,anyám és én.A szokásos körök után a vasárnapi napon nagybátyám kivitt az erdőbe a Szászvár környéki hegyekbe.A látvány és az élmény rögtön első látásra nayg hatással volt rám.A Kecske-hát nevezetű helyen voltunk,az Ól-völgy felett,majd a Nyárád részre jutottunk ahol két kis turistaház fogadott minket.Mint kiderült az egyik kis házikót(Nyárádi kunyhó) a nagybátyámék természetjáró egyesülete üzemeltette aminek ő volt a szakosztály elnöke.Így a kulcs nála volt,szabad útunk volt be a házikóba.Amit bent láttam szintén első látásra megragadott,egy rendkivül egyszerű,ízlésesen berendezett,akkor még jó állapotú turistaház fogadott.A későbbi években ez a házikó meghatározó része lett az életemnek,hiszen az ezutáni években mindig eljöttem ide,később már a barátaimmal is.Ez a házikó szolgált a későbbiekben csodás Mecseki turázásaink kiinduló állomásának,ide tértünk mindig vissza,itt aludtunk,buliztunk,söröztünk jókat.De még 1982-ben vagyunk.Szóval azonnal beleszerettem a házba is,és az előtte található páratlan szépségű zöld rétnek is.Innen aztán tovább indulva megnéztük a környék két forrását a Nyomákói kútat és a Balincai kútat (2004-ben épült egy harmadik is: Kata forrás).A környékbeli erdők és tájak is nagy hatással voltak rám.Ez volt tehát az a nap amikor elöször találkoztam a Mecsekkel,ahonnan ki indult ez a nem mindennapi "szerelem" a hegység iránt.Hát innen indul a történet,amit majd folytatok természetesen.

A Mecsek titokzatos barlangjai, furcsa sziklái, hol bővizű, hol elapadó forrásai, porrá omlott vagy megrongálódott várai, ritka, másutt meg nem található növényei már a legtávolabbi múltban is felkeltették az itt lakó emberek érdeklődését, szár­­­nyat adtak képzeletüknek, és szakadatlanul ösztönözték arra, hogy a tárgyakat és jelenségeket önmaguk számára megma­­gya­­ráz­zák, és a világról alkotott képébe illesszék. A természetet járó embert is szorosabban kapcsolja egy táj vagy természeti jelenség által keltett hangulati képhez az arról szóló monda. Segít az élmények kialakításában, elmélyítésében. Ha pedig erre képes, akkor érdemes elolvasni.

Abaligeti-barlang és a törökök

Az abaligetiek a törökök elől a falu határában levő bar­lang­ba menekültek. Egy falubeli azonban elárulta őket. A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt, hogy kifüstöljék a ma­gyarokat. Azok azonban a füst vonulását figyelve titkos kijá­rat­ra akadtak, melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a sza­­badba. Csendben megkerülték a hegyet, s hirtelen rajta­ütöt­tek a törökökön, akik közül aki kinn maradt, az ott pusz­tult el, aki pedig idejében befutott a barlangba, azt meg a saját füstjük ölte meg. A magyarokat bátorságuk, leleményes­sé­gük meg­sza­ba­dította.

A Farkas-árok nevezetű völgy déli oldalában található, a völgytalp felett mintegy 3-4 m-rel magasabban, a Kisúlybánya felől érkező, majd a Farkas-árokban elvégződő mellékvölgy torkolatától keletre, kb. 50 m-re az oldalban haladó földút alatt. Három jellegzetes "sonka alakú" sziklából folyik ki a víz. 2006-ban Biki Endre foglalta a forrást. A kifolyócső felett mészkőlapba írva megtalálható a felirat is. A kifolyó vízből szinte már a kilépés helyén megkezdődik a mésztufa kiválása, amely a patakba való becsatlakozásig tart. Ennek eredményeként a völgyoldalra igen szép, részben nyitott legyezőhöz hasonló forrásmészkő dombocska települ, melynek megjelenése igen jelentős. A mészkő anyaga jóval keményebb, mint a közeli forrásoké. A tőle nyugatra lévő völgyben két jelentősebb forrásmező is van. Vízhozama kiegyenlített, 5-20 liter/perc értékek jellemzik.GPS 46° 13,288’ 18° 22,695’

A Mecsek középhegység Magyarországon a Dél-Dunántúlon,Pécsről északra.A legmagasabb csúcsa a Zengő,amelynek magassága 682méter.

A Mecsek három részre tagolható:

Kelet-Mecsek

Közép-Mecsek

Nyugat-Mecsek



Földrajza:

A hegység körülbelül 500 négyzetkilométernyi területet fed be.Az ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásványkincsekben (többek közt uránban is).Déli határa a Pécsi-félmedence,észak-északkeleti a Völgységi-patak és az Ófalui-völgy,északnyugati a Dombóvár-Szentlörinc törésvonal,keleten pedig a Duna ártere.Legmagasabb pontjai: Zengő(682m),Tubes(611m),Hármas-hegy(604m),Dobogó(594m),Jakab-hegy(592m),Szószék(586m),Szamár-hegy(564m)

A klíma vegyes jelleget mutat,elemi részben mediterránok,részben kontinentálisak.A tájra húsz-harminc olyan növényfaj is jellemző,amely nem él a Kárpát-medence más részein.



Geológiája:

Szigethegység a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa,északkeleti-délnyugati irányú ősi vonulatokkal.Lemeztektonikailag a kunsági egységhez tartozik.Nyugati karsztosodott része főleg triász kori mészkőből és perm-triász vörös homokkőből áll,a keleti rész főleg jura,kisebb részben kréta kori,helyenként urántartalmú kőzetekből.E két tömbtől haránt törésvonalak határolják el a miocén kori,antracit tartalmú kőzetekből álló,fensíkszerű Közép-Mecseket.

Fő kőzetei:

magmás kőzetek:fonolit,tarchdolecit,andezit

üledékes kőzetek:mészkő,homokkő,aleurolit,konglomerátum

metamorf kőzetek: fillit,szericites fillit



A Mecsek legöregebb,kora paleozoikumi kristályos-metamorf kőzetei ősszefüggően Fazekasboda és Mórágy környékén találhatók meg legnagyobb tömegben.A nyugati és középső Mecsekből a felszínen ennél fiatalabb perm időszaki és triászi képződmények ismertek.A Közép-Mecsek kőszene jura-ezen belül also liász-kori,de elkülönült tömegei a Kelet-Mecsekben is megtalálhatóak,Szászvár és Nagymányok környékén.



Vízrajza:

A Mecsek legfontosabb vízgyűjtői: északon a Völgységi-patak,északnyugaton a Baranya-csatorna,délnyugaton a Pécsi-víz,délen a Vasas-Belvárdi víz.Ezeket a Mecsekből mintegy ezer forrás táplálja.



Éghajlata:

A Mecsekben szubmediterrán hatások érvényesülnek,az északi és a déli lejtők közt azonban jelentős éghajlati külömbségek alakultak ki.Az éves csapadék átlaga 710mm,az éves középhőmérséklet 10Celsius körül van.



Élővilága:

A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le,amelyek csak itt fordulnak elő.Több mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt!Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát.A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyálltalán nem fordul elő.Ilyen fajok például az aranyos baraboly(Chaerophyllum aureum),a baranyai peremizs(Inula spiraeifolia),az illatos hunyor(Helleborus odorus),az olasz müge(Asperula taurina).A nevezetes bennszülött fajok közül kiemelt természeti örökség a bánáti bazsarózsa.



Barlangok:

A hegység területén körübelül száz barlang található.A változatos alapkőzetekben kialakult mészkőterületeken nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja,csak kis felszíni kibukkanásokat találunk,amelyek elárulják,hogy mi is van a lábunk alatt.Ezek szurdokvölgyek,mély,tölcsér alakú víznyelősorok és néhány igazi karsztforrás.A mecseki barlangok jelentős része szűk,kacskaringós aknákból állnak,víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömődnek.Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy,mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját,a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is.Különlegesek a Babás szerköveknél a permi vörös homokkővében mállással kialakult üregek.Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vízek hatására kialakult Füstös-lik.

Szeretettel köszöntelek az új blogomban!Köszönöm elöször is ha vetel ide néha pár pillantást.Ez a blog az általam igen szeretett Mecsek hegységről szól.Kimondhatatlanul szeretem az egész hegységet,rengeteg élmény,kaland,kirándulás fűz ide.1982-ben voltam itt elöször,és rögtön egy életre szóló szerelem lett a dologból.Ebben a blogban mindent megírok a hegységről,sok személyesen átélt,meglátogatott,valós dologgal,és természetesen olyasmiket is amiket illik tudni.Bemutatom majd a hegység településeit,várait,kilátóit,kulcsosházait,forrásait,völgyeit,mondáit és ami még belefér mindent.Nos röviden ennyi.