A Mecsek középhegység Magyarországon a Dél-Dunántúlon,Pécsről északra.A legmagasabb csúcsa a Zengő,amelynek magassága 682méter.

A Mecsek három részre tagolható:

Kelet-Mecsek

Közép-Mecsek

Nyugat-Mecsek



Földrajza:

A hegység körülbelül 500 négyzetkilométernyi területet fed be.Az ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásványkincsekben (többek közt uránban is).Déli határa a Pécsi-félmedence,észak-északkeleti a Völgységi-patak és az Ófalui-völgy,északnyugati a Dombóvár-Szentlörinc törésvonal,keleten pedig a Duna ártere.Legmagasabb pontjai: Zengő(682m),Tubes(611m),Hármas-hegy(604m),Dobogó(594m),Jakab-hegy(592m),Szószék(586m),Szamár-hegy(564m)

A klíma vegyes jelleget mutat,elemi részben mediterránok,részben kontinentálisak.A tájra húsz-harminc olyan növényfaj is jellemző,amely nem él a Kárpát-medence más részein.



Geológiája:

Szigethegység a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa,északkeleti-délnyugati irányú ősi vonulatokkal.Lemeztektonikailag a kunsági egységhez tartozik.Nyugati karsztosodott része főleg triász kori mészkőből és perm-triász vörös homokkőből áll,a keleti rész főleg jura,kisebb részben kréta kori,helyenként urántartalmú kőzetekből.E két tömbtől haránt törésvonalak határolják el a miocén kori,antracit tartalmú kőzetekből álló,fensíkszerű Közép-Mecseket.

Fő kőzetei:

magmás kőzetek:fonolit,tarchdolecit,andezit

üledékes kőzetek:mészkő,homokkő,aleurolit,konglomerátum

metamorf kőzetek: fillit,szericites fillit



A Mecsek legöregebb,kora paleozoikumi kristályos-metamorf kőzetei ősszefüggően Fazekasboda és Mórágy környékén találhatók meg legnagyobb tömegben.A nyugati és középső Mecsekből a felszínen ennél fiatalabb perm időszaki és triászi képződmények ismertek.A Közép-Mecsek kőszene jura-ezen belül also liász-kori,de elkülönült tömegei a Kelet-Mecsekben is megtalálhatóak,Szászvár és Nagymányok környékén.



Vízrajza:

A Mecsek legfontosabb vízgyűjtői: északon a Völgységi-patak,északnyugaton a Baranya-csatorna,délnyugaton a Pécsi-víz,délen a Vasas-Belvárdi víz.Ezeket a Mecsekből mintegy ezer forrás táplálja.



Éghajlata:

A Mecsekben szubmediterrán hatások érvényesülnek,az északi és a déli lejtők közt azonban jelentős éghajlati külömbségek alakultak ki.Az éves csapadék átlaga 710mm,az éves középhőmérséklet 10Celsius körül van.



Élővilága:

A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le,amelyek csak itt fordulnak elő.Több mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt!Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát.A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyálltalán nem fordul elő.Ilyen fajok például az aranyos baraboly(Chaerophyllum aureum),a baranyai peremizs(Inula spiraeifolia),az illatos hunyor(Helleborus odorus),az olasz müge(Asperula taurina).A nevezetes bennszülött fajok közül kiemelt természeti örökség a bánáti bazsarózsa.



Barlangok:

A hegység területén körübelül száz barlang található.A változatos alapkőzetekben kialakult mészkőterületeken nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja,csak kis felszíni kibukkanásokat találunk,amelyek elárulják,hogy mi is van a lábunk alatt.Ezek szurdokvölgyek,mély,tölcsér alakú víznyelősorok és néhány igazi karsztforrás.A mecseki barlangok jelentős része szűk,kacskaringós aknákból állnak,víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömődnek.Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy,mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját,a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is.Különlegesek a Babás szerköveknél a permi vörös homokkővében mállással kialakult üregek.Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vízek hatására kialakult Füstös-lik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.